(TAGUNK AZ ÜGY HÁTTERÉT TELEFONON ISMERTETTE, MINDAZONÁLTAL AZ ÍRÁSBAN ÖSSZEFOGLALT VÁLASZ A KÉRDÉS MÉLYEBB ISMERETE NÉLKÜL IS HASZNOS LEHET)
Tisztelt Jogtanácsos Úr!
Múltkori beszélgetésünk után lezajlott a vizsgálat.
Csatolva küldöm a jegyzőkönyvek példányait szívesen meghallgatnám szakmai véleményét.
Ráadásként egy kollégám fegyelmi határozatát,tisztelettel kérném a szíves véleményét róla is,mivel gyakran rendelnek be engem is (eddig még nem mondtam nemet) és meglepett a keménysége.
Tisztelettel és üdvözlettel: ...........
Tagkártya azonosító:..............
Tisztelt .............. Úr!
Köszönettel megkaptam a határozatot. Az ön esetében az a véleményem, hogy az ön által a vizsgálat során előadottak jó hivatkozások voltak, de tény az is, hogy objektíve a kötelezettség megszegése megtörtént, tehát a munkáltató alkalmazhatott intézkedést. Nem osztom ugyanakkor a munkáltató álláspontját a tekintetben, hogy a vizsga megszerzésének elmulasztása a munka megtagadásának minősülne.
Tény, hogy az utasítás alapján a vizsgázónak több lehetősége is van a sikeres beszámolásra, ezért egy bukás a vizsgán nem vétség. Más megítélés alá esik a vizsga megtagadása, ez már értelmezhető az együttműködési kötelezettség megsértéseként. Bár tény, hogy e tekintetben az oktatások esetleges elégtelensége árnyalja a képet. A helyzetet jól jellemzi a munkáltató rendkívül kompromisszumos döntése, mivel a legenyhébb intézkedést alkalmazta, azt is felfüggesztve. Ez utal arra, hogy a munkáltató egy szigorúbb döntést – aminek meghozatalára meg lett volna lehetősége, ha a tényállás egyértelmű- nem mert megkockáztatni.
Véleményem szerint az ügyben nem érdemes pert indítani, mert tartok attól, hogy a) a bíróság helyben hagyná a munkáltató határozatát, b) a helyzet eszkalálódna, amit álláspontom szerint érdemes elkerülni.
........................ ügyében az álláspontom a következő: Az átvezénylés jogalapja ez esetben biztosított, mivel a munkáltató kikötötte, hogy rendkívüli munkaidőben történik meg a beosztás módosítása. Ilyenformán álláspontom szerint a KSZ 29§ rendelkezése nem alkalmazható, hiszen a rendkívüli munkavégzés elrendelésével a munkáltató áthidalta (a bérpótlék-fizetés terhe mellett) az átvezénylésre vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanakkor tény, hogy az oktatás megtartásával a munkáltató előre számolhatott, tehát beoszthatta volna a kolléga munkaidejét úgy, hogy az oktatáson részt vehessen rendes munkaidőben is. Ráadásul az oktatás – minden bizonnyal – nem vizsgához volt kötve, tehát arra, feltételezem, más időben is sor kerülhetett volna. Ilyenformán az álláspontom az, hogy a munkáltató, bár formálisan jogszerűen járt el, az eljárása felveti a méltányos mérlegelés törvényi szabályának megsértését. (Az Mt 6§ szerint a munkáltató a teljesítés módját meghatározhatja egyoldalúan, de ennek során figyelemmel kell lennie a munkavállaló méltányos érdekeire is.) Felmerülhet a rendeltetésellenes joggyakorlás kérdése is. Azt gondolom, hogy ez az eset akkor lenne egyértelmű, ha kollégánk egy olyan okot jelölt volna meg, mely egyértelműen utal az érdekének megkérdőjelezhetetlenségére. (pl. szülőjét vitte kezelése, a gyereket orvoshoz, stb.) Egy előre eltervezett szobafestés is jelenthet mérlegelendő méltányos érdeket, az eset összes körülményétől függően. (pl. a festőt nem tudta beengedni, instruálni, a mester csak aznapra adott időpontot, a kalákában végzett munkához több ember kellett, és az ismerősökkel-barátokkal csak aznapra sikerült időpontot egyeztetni, az ingatlant a következő héten készült eladni és a szerződésben vállalta a festést, stb.)
Így ....................... esetében a jogi megítélés kettős, a körülményektől függően. Hasonlóan az ön esetéhez, nem javaslom a per kezdeményezését, a szankció enyhe jellege miatt, de főként azért, mert a tapasztalatom az, hogy a munkáltató később talál okot a munkavállalóval szembeni fellépésre.
Ha további kérdésük van, keressenek nyugodtan.