Tisztelt dr Balczer Balázs jogtanácsos úr!
....................................ként dolgozok ...................... csomóponton ............... állomáson. Munkarendem 24/72 órás, készenléti jellegű, amiben 23:00-3:00 között szolgálatmegszakítás van. A hétköznapi szolgálatok döntő részében ez a szolgálatmegszakítás elmarad, mivel szerintem MT és KSZ ellenesen a menetirány szóban kiszól hogy egy vasúttársaság kedvezőbb technológiai folyamata érdekében kiszolgáló tehervonatpárt közlekedtessek le. Se időjárási viszony, se rendkívüli esemény ezt nem indokolná a rendkívüli munkavégzést. Így viszont sértem a KSZ helyi függelékét, és rendszeresen így már folyamatos munkavégzésként 24 óra 10 perces a szolgálatom.
Szerintem ez így embertelen, mivel munkám nagyfokú figyelmet kíván, állomásomon ugyanis foglaltság ellenőrzés nélküli SH berendezés van.
Szerintem nem várható el hogy egy dolgozó a 16. óra munkavégzés után ugyanolyan szellemi fitten dolgozzon mint aki most jött meg a szolgálatba. Az így elrendelt rendkívüli munkavégzést a munkáltató nem hajlandó szabadidővel ellentételezni. Mivel én figyelmetlenség miatt nem akarok egy esetleges esemény miatt bíróságra járni kérném tanácsát.
Milyen címen tudom megtagadni a rendkívüli munkavégzést, illetve hogy lehetne érvényt szerezni a KSZ helyi függelékének?
Tisztelettel:
Tisztelt .................. Úr!
Amennyiben a munkáltató és a szakszervezet közötti megállapodás alapján osztott munkaidő került bevezetésre,úgy álláspontom szerint a munkáltató csak akkor jár el jogszerűen, ha az ön munkaidejét a helyi függelék előírásainak megfelelően osztja be. A helyi függelék ugyanis munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül, s mint ilyen, az Mt. 54§ (2) bekezdés hatálya alá esik: e szerint a munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik.
Felmerül továbbá a munkáltatói utasítás semmissége is, mivel az Mt 27§ szerint az utasítás (és a megállapodás is) semmis, ha az munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik.
További érv a munkáltató eljárásának helytelenségére a munkaidő olyan beosztása, mely az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek nem felel meg. Erre az Mt. 97§ (1) bekezdése kötelezi a munkáltatót. Az ön által leírtak alapján e követelmény teljesítése is számon kérhető a munkáltatótól. Megjegyzem, egy munkaügyi ellenőrzés is várhatóan a munkáltató jogsértését állapítaná meg.
Tehát összefoglalva: a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző gyakorlat miatt felmerül mind a semmisség, mind a megtagadás lehetősége is. Ezen felól a munkaidő-beosztásra vonatkozó előírások is sérülnek, mely munkajogi jogvita és hatósági ellenőrzés alapja lehet.
A helyi függelék előírásai alapján egyértelmű a számomra, hogy az ön számára kizárólag osztott munkaidőben lehetne munkaidőt beosztani. A HF egyértelmű szabályától a munkáltató nem térhet el egyoldalúan akként, hogy önnek a rendkívüli munkavégzés után járó díjazást nem fizeti meg. (Megjegyzem, hogy az állandó jellegű eltérés –még bérpótlék-fizetés mellett sem- biztos, hogy megállja a jogszerűség próbáját, tekintettel az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályainak megfelelő munkaidő-beosztás követelményére.) A KSZ 33§ 7. pont rendelkezése rendkívüli munkavégzésnek minősíti a munkamentes időszakra elrendelt munkát, melyet bérpótlékkal köteles a munkáltató díjazni.
Ennél fogva, ha önnek a munkáltató nem fizette meg a rendkívüli munkavégzés bérpótlékát, úgy KSZ és HF ellenesen járt el.
Az álláspontom a következő:
1) Indokolt felhívni a munkáltató figyelmét a rendeltetésszerű joggyakorlásnak megfelelő eljárásra, és a KSZ/HF betartására, az irányadó jogkövetkezményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett.
2) A munkáltatót érdemes felhívni továbbá a KSZ 33§ 7) pont szerinti rendkívüli munkavégzés után fizetendő bér megfizetésének kötelezettségére is.
Azt, hogy mit lépjünk, önnek kell eldöntenie, tehát, hogy a felszólítás csak a jogszerű munkaidő-beosztásra terjedjen ki, vagy a visszamenőleges bérpótlék –fizetésre is. Amennyiben visszamenőlegesen követeli a rendkívüli munka díjazását, úgy szükségem lesz a munkaszerződésére, az utolsó hat hónap bérpapírjaira (a távolléti díjszámítás miatt) továbbá azon esetekre (órákra) melyekben a munkáltató a munkamentes időszakra munkát rendelt el –ez utóbbit akár három évre visszamenőlegesen is lehet érvényesíteni.