Tisztelt Balczer Balázs!
Röviden: 2015 novemberében tudomásomra jutott / interneten olvastam /, hogy apák is igényelhetik a gyed melletti munkavégzést. Telefonon beszéltem a humán szolgáltatóval és mondták járni fog nekem a támogatás. Be is adtam a papírokat a humán szolgáltatónak. El is fogadták a papírokat, de csak már 6 hómapra visszamenőleg kapnám meg a támogatást és ezért a feleségemnek 6 hónapra visszamenőleg le kellett mondani a Kormányhivatalban a Gyest neki. El is intéztem mindent, ahogy mondták. Rá 1-1,5 hét múlva felhívnak a munkahelyről és közlik velem, hogy nem jár a támogatás, mert a gyerek 1-2 éves korig jár és akire én venném fel ő már 3 éves. Így mindent csinálhattam vissza. Amikor kérdeztem miért nem mondták már amikor a papírokat adtam be, hogy nem jár nekem, vagy amikor miért nem szóltak, hogy járt volna a támogatás a gyerek 1 éves korától - erre nem tudott választ adni és evvel le volt zárva. Körülbelül ennyi lenne a történet.
Tisztelt .............!
Először is, elnézését kérem, a leterheltségem folytán sajnos, csak most jutottam oda, hogy a kérdését áttekintsem.
Kétségtelen, hogy önmagában a kifizetőhely határozata helytálló, azt érdemben vitatni nem lehet. (Az EBtv. a gyerek 2. éves koráig biztosítja a lehetőséget.)
Az viszont valóban jogi relevanciával bír, hogy ön egy téves munkáltatói tájékoztatás miatt tette meg a lépést, mely utóbb kedvezőtlen eredménnyel zárult.
Amennyiben a lépés folytán önt kár érte, úgy értelmezhető a kártérítési igény érvényesítésének kérdése.
Álláspontom szerint (mivel ön nem mint munkavállaló, hanem mint ügyfél kapott téves tájékoztatást) a polgári jogi kártérítés szabályai szerint követelheti a kárai megtérítését. Véleménye szerint a Ptk- 6:587. § szerinti „Utaló magatartás” szabályai szerint lehetséges a kár megtérítése: „A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.”
Ha önt kár érte, és igazolható, hogy e kárt kizárólag a Szolgáltató téves tájékoztatása okozta, akkor az ön esetében felmerülhet az utaló magatartás szabályára alapított kártérítési igény érvényesítése.
DE: Fontos, hogy a kárt teljes körűen bizonyítani tudja, tehát mind az összegét mind a jogcímét igazolnia szükséges. Ennél jelentősebb probléma, hogy sajnos nincs bizonyíték az SZk tájékoztatásának tartalmára és hogy ilyen tájékoztatás történt. (Ezen felül még felmerülhet az szolgáltató védekezése is: Álláspontom szerint jogvita esetén azzal érvelnének, hogy a hatályos jogszabályokat minden állampolgárnak ismernie kell, ezért a kárt kizárólag a károsult okozta magának.)
A meglátásom az, hogy ha igényt szeretne érvényesíteni a humánszolgáltatóval szemben, akkor az első lépés mindenképpen az kell, hogy legyen, hogy írásos bizonyítékot szerez a félretájékoztatásról. Erre jó megoldás az lehet, ha ír a szolgáltatónak, melyben beszámol az esetéről, és magyarázatot kér a téves tájékoztatásra. Amennyiben erre a kérdésre válsz érkezik, melyben a szolgáltató nem tagadja a félretájékoztatást, az esetleges kártérítési igény érvényesíthetősége közelebb kerül. (De –nem győzöm hangsúlyozni- az esetleges pernyertesség mindig kétesélyes.)
Üdvözlettel: